Fel sem bírom fogni! Ez lehetetlen! Csak rohanni akartam minél előbb haza. Abban reménykedtem, hogy talán ha gyorsan bebújok az ágyamba, és erősen összeszorítom a szemem, és reggelig ki sem nyitom, akkor majd, ha felébredek rájövök, hogy az egész pusztán a képzeletem szüleménye.
De nem így lett. Ez nem álom... bárcsak az lenne.
Még vár rám egy nagyon kínos beszélgetés....
No comments:
Post a Comment