you were the most beautiful...

Különleges voltál. Nem viselkedtél úgy, mint egy átlagos kutya, s ezt nem is várta el tőled senki. Boldog voltál, a saját világodban éltél. Nem voltál sohasem szófogadó, de különösen rossz sem. Nem érdekelt semmi, ami minden más hozzád hasonlót igen. Túléltél egy társat, akivel együtt nőttél fel, és öregedtél meg.
De egy dolgot minden és mindenki másnál jobban tudtál: Őszintén szeretni, és érezni, ha valaki szomorú. A legcsoldálatosabb állat voltál mindközül! Talán sohasem tudtam neked megtanítani hogy "ül" vagy "pacsit ad"... De nem is volt rá szükség. Angyali módon szerettél, és gondoskodtál. Életet adtál hét tündéri kölyöknek, és tökéletes anyaként gondjukat viselted.
Örökké velem marad a sok szép emlék, és pillanat, amikor mosolyt csaltál az arcomra a magad butus, esetlen módján. Halálomig emlékezni fogok rá, mikor könnyek között, az éjszaka sötétjében hozzám bújtál, és varázsütésre elfedtetted velem minden gondom.
Miért hagytál itt?

Emléked örökké szívemben őrzöm!