miss you, honey

Emléked minden egyes percben kísért, és könnyeket csal a szemembe. Nem tudtam elbúcsúzni. És most már nem is tehetem meg.
Könnyekkel küszködve ácsorgom az aprócska földkupac mellett. Rajta egy mécses, egy tűzpiros virág, és egy kő, rajta a neveddel...
Újra és újra visszatérő képek... Régen boldog emlékek lehettek, de mára már csak egy fájó, hatalmas tárongó lyukat hagynak a mellkasomban... ördögi kínokkal. Nem bírja ezt a lelkem. Már elfogytak a könnyeim...