Csak zajlanak az események körülöttem, képtelen vagyok a kezeim közt tartani a jelent. Elbukom, majd újra talpra állok. Győzök, hogy aztán ismét lekerüljek a szakadék mélyére. És mindezt pillanatoknak tűnő napok és hetek alatt teszem meg. Semmit nem vagyok képes nyomon követni.
Megyek a fejem után, amikor csak tudom, itt hagyom az "otthonom". Gyűlölöm ezt a helyet, nem akarok mást, csak egy valakit. De őt bármikor, bárhogyan, bárhol!
*Mindennéljobban! ♥
No comments:
Post a Comment