Az életem lassan 16éve alatt egyszer sem fordult még elő velem ilyen. Pusztán meg kellett látnom az arcát, és már tudtam, hogy itt valami nagyon el lesz cseszve. Hogy mi a véleményem, az ilyen "többnek képzelem magam annál, mint aki vagyok" csajokról? Szánalmas. Teljes mértékkel. Ha tudja magáról hogy jobban szereti a gettós rapp zenéket, mint a mai tuctucos slágereket, ha inkább vesz fel sportcipőt, mint magassarkút, és inkább vandálkodik, mintsem szórakozóhelyen táncoljon, akkor miért erőlteti a dolgot? Hiszen csak nem lehet olyan jó érzés olyan viselkedést tanúsítani, ami egyáltalán nem hozzá való. Jó, persze nekem ehhez semmi közöm, ez csak személyes meglátás, és a szólás-szabadság jogát kihasználva szavakba öntöm, amit gondolok.
Viszont az, hogy nyolc évnyi ismeretség, pár év barátság, és egy egész együtt töltött felejthetetlen nyár után, úgy hogy fél éve nem találkoztunk, és tudtommal nem haragban váltunk el, csak annyit kapok bunkón, egy kis nagyképűséggel meghintve, hogy: helo. Nekem ez azért egy kicsit erős. Pusztán azért mert a barátaival elmegy bulizni, már annyival többnek érzi magát, hogy egy régi ismerőssel ok nélkül bunkózzon, mi több méregesse? Ezt nem vagyok hajlandó szó nélkül eltűrni, és elnézést az őszinteségemért! Megmondtam, hogy többet nem fogom hagyni magam.
No comments:
Post a Comment