Élőben jelentkezem hatalmas boldogságom tengerének csodás, napsütötte partjáról!
Nem érdekel a külvilág, csak az számít ami fontos az életemben. Apróbb zökkenőkkel tarkított utam az évek során hol jóra, hol pedig rosszra fordult. Most egy csodás helyre érkeztem, ahol minden szép, minden jó, majdhogynem tökéletes. Igazi boldogsággal lettem megáldva, igaz barátokra találtam, és ami a legfontosabb, valakire aki szeret. Nem is kívánhatnék mást. Nem kell nekem több. A tudat, hogy van, akinek hiányzom, van aki fontosnak tart, felbecsülhetetlen.
Már nem kínoz a múlt, már nem fáj hogy csalódtam valakiben, akiért az életem adtam volna, akire az életem is rábíztam volna. Megtörtént a továbblépés. Bár néha még ma sem tudom felfogni, hogy tényleg így történt. És van hogy megkérdezem magamtól: miért? Erre talán sosem kapok választ...
No comments:
Post a Comment