perfect.

Talán a gyerekes álmaim soha nem valósulnak meg, mindezek ellenére még úgy érzem, minden rendben van. Bár sosem lehetek olyan lány, amilyet anyám szeretne, olyan diák, amilyet a tanárok szeretnének, mégis boldog vagyok. Nem hiányzik semmi az életemből, ami nélkül nem tudnék élni. Talán megengedhetem magamnak azt, hogy mosolyogva ébredjek és aludjak el. És talán azt is megtehetném, hogy olyanná válok, amilyen én magam lenni szeretnék. És hogy félek-e attól hogy ez valakinek nem tetszik? Őszintén? Nem érdekelnek az emberek. Legalábbis azok nem, akik csak a kinézetet értékelik, akik nem éreznek, csak bámulnak, és cikiznek. Menjen a francba minden külső alapján ítélő, kihasználó érdekember!