Nem tűntem el...még élek... azthiszem.
Nem jelentkeztem, mert minden nap telefonról megyek fel és ott is csak facebookra.
Még mindig alig élek...nincs kedvem semmihez, alig alszom, alig eszem..és ez így jó...vagy nem jó..de engem nem érdekel...valahogy nem tudok fennakadni ilyen dolgokon...felesleges.
Kell egy kis zaj..őrültség, pörgés...és még annál is jobban szükségem van arra hogy velük legyek *-* Erre a legközelebbi alkalmam a szilveszter. Remélem, hogy egy darabig elfelejthetek mindent ami a napokban gyötört.
Ráadásul még a tesóm is nekemesett...hülyeségnek indult...aztán természetesen ez is eldurvult ahogy minden vele kapcsolatban... megrántotta az egyik ujjamat, és még mindig fáj...anyámék leszarják, a tesóm dettó...de jó nekem!! szép családi szeretet és törődés... :@ -.-"
No comments:
Post a Comment