never say never.

Egyhangúan élem az életem,amióta elkezdődött a gimi.
Fél hétkor kelés,tejeskávé,gyors öltözködés,fürdőszobai teendők,cipő és kabát fel...és indulás.
A suliban teremről teremre,emeletről emeletre kell futkosni.Az órarend húzós,a tanárok szigorúak és magasak az elvárások.
Szünetekben el vagyok. :) Még nem fedeztük fel igazán az épületet..Van olyan terem,amiben még nem is jártam. :)
Kicsengetés után megyünk macisra a csajokkal.Vagy esetleg Mártiba,ha szar idő van.
Itthon tanulás,szoba pakolás és már este is van.
Egyszerűen nincs energiám gondolkozni semmin.
Este 10-11fele bezuhanok az ágyba,időzítőre állítom a tévét és elalszom rajta.
Enni alig eszek,étvágyam nincs.
Gyakran szédülök és az egyensúly érzékem egyenlő lett a nullával.
De ezen kívül örülök,hogy megtaláltam a társaságomat. :) Azokat,akikkel jól érzem magam. ^^
Vasárnap elméletileg győr.Árkád.Végreeee :)
Kell pár új cucc.Pontosabban egy-két naci,pulcsi,pénztárca,és felsők. *-*
Cipő már nem kell,mert hétfőn vettem magamnak egy vékony talpú fekete bőr magas szárú converse tornacipőt. :) Imádom,csak feltörte a sarkamat. :S
Szóval most láb pihentetés van.Magyarán hanyagolnom kell a konzervemet,amíg le nem megy a lábamról a duzzanat és be nem gyógyul a seb. :((