Az éjjelt végigbőgtem.
Részben mert hülye voltam,és nem tudtam,mihez kezdjek...részben meg az elviselhetetlen fájdalom miatt.
Zúgott a fejem,szédültem,remegtem és vacogtam.A lázzal és a fájdalommal küszködtem.
Aludni is csak pár órát tudtam.
Beszélni nem tudok.Az evés és az ivás akkora kínnal járt,hogy nem is próbálkoztam vele.Fájt minden arc mozdulat.
Egyik percről a másikra megszédültem,és muszáj volt leülnöm.
Könnyekkel küszködve öltöztem fel,és ültem be apám mellé a céges buszba.Onnan irány az orvosi rendelő,majd a patika.
Az orvos rögtön a legerősebb antibiotikumot és fájdalom csillapítót írta fel.
Nem elég,hogy romokban vagyok testileg és lelkileg is,még be is kell drogozni,hogy minden kijöjjön rajtam.
Délután látogatóim jöttek.Binus és Eby.:)Örültem nekik...de nem akartam,hogy ilyen állapotban lássanak...senki ne lásson engem így.
Két adag gyógyszernél tartok...és még mindig kegyetlen a fájdalom.
Lassan a fájdalom mentes halálért fogok könyörögni....
No comments:
Post a Comment